Tematikus foglalkozás – területi és települési egyenlőtlenség
Mai tematikus foglalkozásunk témája: Hol élünk? – a területi és települési egyenlőtlenségek
Magyarország területi szerkezetében a társadalom fejlődése tükröződik, a sugaras elhelyezkedés a centrum és a perifériák alá-fölérendeltségi helyzetét jelzi.
A mai kérdés, amit feltettünk: Mindegy, hogy valaki az ország mely régiójában, megyéjében, településén (tanyán, falun vagy városban) él?
A különböző településtípusok más-más lehetőséget és életminőséget kínálnak az ott élőknek. A községek jelentős változásokon mentek keresztül pl. az út-, víz-, telefonhálózatok kiépítése által. De a falvakban kedvezőtlenül alakultak a helyi ipari és mezőgazdasági munkalehetőségek, és ez a tartós munkanélküliség kialakulásához, a fiatalok elköltözéséhez és a falvak elöregedéséhez vezetett. A tanulók összegzése: községekben élni ma is hátrányosabb helyzetet jelent, mint városban lakni.
Tematikus foglalkozás – Európai uniós ételek
Most az Európai Unió ételei témakört dolgoztuk fel a gyerekekkel. Először beszámolhattak eddigi ismereteikről, elmondhatták a saját gondolataikat, esetleges személyes tapasztalataikat. Ezt követően irányított beszélgetés segítsége révén vettük sorra a nevezetes európai konyhák világszerte ismert finomságait. Beszéltünk az adott országok legismertebb menüiről, ételeiről ünnepekhez kötődően is. Majd ezt követően elmondták, hogy az elhangzottak alapján melyiket próbálnák ki legszívesebben, és melyik az, amit semmi esetre sem szeretnének megkóstolni.
Tantárgyi fejlesztés – magyar nyelv
A fogalakozás célja a helyesírási képesség fejlesztése volt, amit közös játékkal kezdtünk.” Ki vagyok én” címmel, híres írók, költők, zeneszerzők, feltalálók köntösébe bújtak a gyerekek, míg társaik lejegyezték nevüket a füzetbe. A ráhangolódást követően a magyar helyesírás alapelveire épülő fejtörő feladatokat kellett megoldaniuk a gyerekeknek. A régies családnevek helyesírása néhány tanulónak gondot okozott, ezért ezeket a táblára is felírtuk. Röviden beszélgettünk az általuk tanult hírességekről pl. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Weöres Sándor. Igyekeztünk minél több olyan családnevet összegyűjteni, amelynek írásmódja a hagyomány elvét követi. A gyerekek sok-sok vezetéknevet tudtak feleleveníteni a korábbi tanulmányaikból, illetve a közvetlen környezetükből. A foglalkozás végén egy 13+1 totót oldottak meg, s ellenőrzése után megtapsolták a legügyesebb társaikat.
Tantárgyi fejlesztés – matematika
A hetedik foglalkozáson már tört együtthatós és összetettebb egyenleteket, egyenlőtlenségeket oldottunk meg. Az algebrából tanultak alkalmazása, begyakorlása, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában rutin szerzése, számolási készség fejlesztése volt a cél. A feladatokat úgy válogattam össze, hogy a megoldás során ki tudjuk emelni a típushibákat, illetve rámutassunk azokra a megoldási módszerekre, melyek segítségével ezeket elkerülhetjük. Ezáltal fejlesztettük a gondolkodási műveleteket, az összefüggés látást, a problémaérzékenységet, az elemző, a problémamegoldó képességet. A mérlegelv alkalmazásában jártasság kialakítása mind az egyszerű-, és összetett egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során.
Nyelvi foglalkozás – angol
A család témaköre (888 kérdés és válasz alapján)
A család jellemzése az érettségin és a nyelvvizsgákon is előforduló téma. Az ehhez kapcsolódó kérdéseket és válaszokat igyekeztünk összeszedni a tanulók általános iskolai szintje alapján. ( kis vagy nagycsaládban élnek e, vannak e fiú vagy lány testvéreik, a családtagok jellemzése külső és belső tulajdonságaik alapján, a szülők foglalkozása, a nagyszülők, a rokoni kapcsolatok) A tulajdonságok elmondása előtt nagyon sok melléknevet szedtünk össze, rendszereztük azokat. A megfelelő nyelvtani szerkezeteket, amelyekkel a birtoklást kifejezhetjük, szintén felelevenítettük. Akinek kedve volt hozzá elkészíthette otthoni feladatként a családfáját angolul.