Hyzne településen található testvériskolánk, ami Lengyelországhoz tartozik. Izgatottan indultunk neki az utazásnak. A legtöbb gyereknek csak így van alkalma elhagyni otthonát, hogy egy kis szegletét megismerje a világnak. Útközben ismerkedtünk Hyznevel. Elmondtuk, hogy a Podkarpackie Vajdaság területén helyezkedik el, kb. 20km-re Rzeszówtól. Az 5098 ha területen közel 7000 fő él. A Hyżne-i Önkormányzathoz még 6 település tartozik: Brzezówka, Dylągówka, Grzegorzówka, Szklary, Wólka Hyżneńska és Nieborów.
Hyżnében a Tatár-hegynek nevezett kiemelkedés az egyik legrégebbről ismert terület, már a XI.sz-ban is létezett itt egy vár. Ez volt az egyik védelmi erőd az Oroszország és Krakkó közötti kereskedelmi útvonalon. 1436-ból való a település első írásos említése, mely kezdetektől nemesi tulajdon.
1590-ben Katarzyna Wapowska (az akkori tulajdonos) a Tatár-hegyen építtetett egy fatemplomot, melynek oltárképe a Szűzanya csodálatos festménye. A XVII.sz. 70-es éveiben a Nieborowski család birtoka a terület, és a tatárok által 1624-ben felégetett fatemplom helyére téglából építik fel a templomot. A XVIII.sz. végén a település birtokosa a Jędrzejowicz család. 1863-tól népiskola működött a faluban, ahol az orgonaművész Tomasz Sikorski és a fia Władysław Sikorski tábornok is tanult; 1890-ben négy fogadó, vízimalom, téglagyár, szeszfőzde is van már a birtokon, valamint a templom mellett helyezkedik el a plébánia és a két temető. 1917 óta tulajdonosok voltak a Dziaduszyccy-k a földreform idejéig. Az általuk átépített faépületben kapott később helyet a település önkormányzata, ma pedig a Művelődési ház található benne.
Odaérve, szeretettel fogadott bennünket az iskola igazgatója, tanárai és a diákok. Bemutatták az iskolát, annak a mindennapi életét, szokásait. Meséltek arról, hogy milyen ünnepeket tartanak, milyen délutáni foglalkozások vannak a gyerekek számára. Egy kis bemutatót tartottak a helyi népviseletből, néptáncból és népdalokból.
A táncba próbálták a mi tanulóinkat is bevonni. A gyerekek idegen nyelven igyekeztek megtalálni a közös hangot. Próbálták egymást tanítgatni magyarul és lengyelül kisebb-nagyobb sikerrel. De mindenesetre nevetésből, jó hangulatból nem volt hiány.
Ezek után egy helyi nyugdíjasokból álló hagyományőrző csoport foglalta le a diákokat, akik az ékszerkészítés rejtelmeibe vezették be a csoportot. A nyugdíjasok nem beszéltek magyarul, így idegen nyelven kellett a közös hangot megtalálni velük a gyerekeknek. A gyermekek pillanatok alatt feloldódtak és nem okozott nehézséget a nyelv használata. Diákjaink is beavatták az idősebb korosztályt a mai divat-ékszer irányzatokba, ezért készültek például nemezből modern ékszerek is mindenki örömére. Találkozott az idősebb korosztály a fiatalabbal és a hagyományos a modernnel. Egészen érdekes volt megfigyelni a közös munkát, értékes alkotások készültek.
Később a testvériskola megmutogatta a település nevezetességeit, mint a Templomot, a kisebb Kápolnákat, az 1694-ből származó Harangot, a régi Önkormányzat épületét (napjainkban ez a Művelődési ház), Népiskolát, Grunwald emlékművet.
Megtudtuk, hogy az Önkormányzat elkötelezett támogatója a hagyományápolásnak és a kulturális fejlődésnek. A Művelődési Házban működik többek között: a Hyżnei Baráti Kör, a települési újság Szerkesztősége, Alapszolgáltatási Központ, a „Hyżniacy” néptánccsoport, a „Sagat” tánccsoport, a „Tadlów” népi-zenekar, a Dęta fúvószenekar. 1949 óta a településen nyilvános könyvtár is működik.
Nagyszerű két napot töltöttünk és életre szóló élményekkel tértek haza a gyerekek.